| [Látogató (112.0.*.*)]válaszok [Kínai ] | Idő :2023-02-08 |  Cash flow kimutatás - információ
I. fejezet
1. cikk A cash flow kimutatások elkészítésének és bemutatásának szabványosítása érdekében ezeket a standardokat a "Számviteli standardok üzleti vállalkozások számára - Alapvető standardok" című standardokkal összhangban fogalmazták meg.
2. cikk A cash flow kimutatás arra a kimutatásra utal, amely tükrözi a gazdálkodó pénzeszközeinek és pénzeszköz-egyenértékeseinek egy adott elszámolási időszakban történő be- és kiáramlását.
A készpénz a vállalkozás készpénzállományára és a bármikor fizetésre felhasználható betétekre utal.
A pénzeszköz-egyenértékesek olyan befektetésekre vonatkoznak, amelyeket olyan vállalkozások tartanak, amelyek rövid lejáratúak, erős likviditásúak, könnyen átválthatók ismert mennyiségű készpénzre, és az értékváltozás kockázata csekély.
A pénzeszközökre történő hivatkozások a jelen standardban magukban foglalják a pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket, kivéve, ha ezt is megemlítik.
3. cikk A konszolidált cash flow kimutatás elkészítését és bemutatását az üzleti vállalkozások számviteli standardja 33. sz. – Konszolidált pénzügyi kimutatások (Konszolidált pénzügyi kimutatások) szabályozza.
II. fejezet: Alapvető követelmények
4. cikk A cash flow kimutatásnak a működési tevékenységek, a befektetési tevékenységek és a forrásbevonási tevékenységek cash flow-ját külön kell bemutatnia.
5. cikk A cash flow-kat a teljes pénzbeáramlás, illetve a pénzkiáramlás szerint kell jelenteni.
A következők azonban nettó alapon jelenthetők:
(1) Az ügyfelek nevében beszedett vagy kifizetett készpénz.
(2) Gyors, nagy összegű és rövid távú projektek pénzbeáramlása és pénzkiáramlása.
(3) A pénzügyi vállalkozások vonatkozó tételei, beleértve a rövid lejáratú hitelek kibocsátását és behajtását, a látra szóló betétek felvételét és kifizetését, a bankközi betétek és bankközi pénzeszközök letétbe helyezését és felvételét, a pénzeszközök más pénzügyi vállalkozásoktól történő kölcsönzését, valamint az értékpapírok vételét és eladását.
6. cikk Az olyan különleges tételeket, mint a természeti katasztrófák által okozott veszteségek és a biztosítási kárigények, jellegüknek megfelelően elkülönítve kell konszolidálni az üzleti tevékenységek, befektetési tevékenységek és finanszírozási tevékenységek cash flow-kategóriáiba.
7. cikk A külföldi pénznem cash flow-ját és a tengerentúli leányvállalatok cash flow-ját a cash flow napján érvényes azonnali árfolyamon vagy a szisztematikus és ésszerű módszerrel meghatározott és a cash flow napján érvényes azonnali árfolyamhoz hasonló árfolyamon kell átváltani. Az árfolyamváltozások készpénzre gyakorolt hatásának összegét a cash flow-k kimutatásában elkülönítve, egyeztető tételként kell bemutatni.
III. fejezet Működési tevékenységekből származó cash flow
8. cikk A gazdálkodónak a közvetlen módszert kell alkalmaznia az üzleti tevékenységei által generált cash flow kimutatására. Az üzleti tevékenység a vállalkozások befektetési tevékenységén és adománygyűjtő tevékenységén kívül minden más ügyletre és ügyre vonatkozik.
A közvetlen módszer a működési tevékenységekből származó cash flow-k bemutatására vonatkozik a pénzbevételek és a készpénzkiadások fő kategóriáin keresztül.
9. cikk A működési tevékenységek cash flow-jára vonatkozó információk a következő csatornák egyikén keresztül szerezhetők be:
(1) A vállalkozás számviteli nyilvántartásai.
(2) Módosítsa a működési bevételt, a működési költségeket és az eredménykimutatás egyéb tételeit a következő tételek szerint:
10. cikk Az üzleti tevékenységek által generált cash flow-nak legalább a következő információkat tükröző tételeket kell külön felsorolnia:
(1) Az áruk értékesítéséből és a szolgáltatások nyújtásából származó készpénz;
(2) A kapott adók és díjak visszatérítése;
(3) Üzleti tevékenységhez kapcsolódó egyéb készpénz átvétele;
(4) Készpénz az áruk beszerzéséhez és a munkaügyi szolgáltatások kifizetésének elfogadásához;
(5) a munkavállalóknak és a munkavállalóknak fizetett készpénz;
(6) Minden megfizetett adó és díj;
(7) Üzleti tevékenységhez kapcsolódó egyéb készpénz kifizetése.
11. cikk A pénzügyi vállalkozások a nemzetgazdasági ágazat jellemzői és a tényleges cash flow feltételek alapján ésszerűen meghatározhatják a működési tevékenységek cash flow tételeinek kategóriáit.
IV. fejezet Befektetési tevékenységekből származó pénzforgalom
12. cikk A befektetési tevékenységek a gazdálkodó hosszú lejáratú eszközeinek megvásárlására és építésére, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek körébe nem tartozó befektetési és elidegenítési tevékenységekre vonatkoznak.
13. cikk A befektetési tevékenységek által generált cash flow-nak legalább a következő információkat tükröző tételeket kell külön felsorolnia:
(1) a beruházásra kapott készpénz visszafizettetése;
(2) a befektetési hozam megszerzéséért kapott készpénz;
(3) befektetett eszközök, immateriális javak és egyéb hosszú lejáratú eszközök elidegenítéséből származó nettó pénzeszköz;
(4) az elidegenítő leányvállalatok és egyéb üzleti egységek által kapott nettó pénzeszközök;
e) a befektetési tevékenységekkel kapcsolatos egyéb készpénz átvétele;
(6) állóeszközök, immateriális javak és egyéb hosszú lejáratú eszközök beszerzéséért és építéséért fizetett készpénz;
(7) befektetésekért fizetett készpénz;
(8) Nettó készpénzkifizetések megszerzése leányvállalatoktól és más üzleti egységektől;
(9) A befektetési tevékenységekhez kapcsolódó egyéb pénzeszközök kifizetése.
V. fejezet Forrásbevonási tevékenységekből származó pénzforgalom
14. cikk A forrásbevonási tevékenységek olyan tevékenységekre vonatkoznak, amelyek változásokat eredményeznek a vállalkozás tőkéjének és adósságainak mértékében és összetételében.
15. cikk A forrásbevonási tevékenységekből származó cash flow-kat legalább külön fel kell sorolni, amelyek tükrözik a következő információkat:
(1) A befektetésekből származó készpénz elnyelése;
(2) A felvett kölcsönökből származó készpénz megszerzése;
iii. a forrásbevonási tevékenységekhez kapcsolódó egyéb készpénz átvétele;
(4) az adósság visszafizetésére kifizetett készpénz;
5. osztalék, nyereség vagy kamat kifizetésére fizetett készpénz;
vi. a forrásbevonási tevékenységekhez kapcsolódó egyéb készpénzkifizetések.
VI. fejezet: Közzététel
16. cikk A gazdálkodónak a megjegyzésekben közzé kell tennie, hogy nettó nyereségét üzleti tevékenységeihez igazítja.
Információ az arany áramlásáról. A nettó nyereség egyeztetéséhez legalább a következő tételeket kell külön közzétenni:
(1) Céltartalék értékvesztésre;
(2) az állóeszközök értékcsökkenése;
(3) immateriális javak amortizációja;
(4) a hosszú távú amortizációs költségek amortizációja;
(5) a felosztandó költségek;
(6) Forrásadó;
(7) befektetett eszközök, immateriális javak és egyéb hosszú lejáratú eszközök elidegenítéséből származó nyereségek és veszteségek;
(8) A befektetett eszközök selejtezésének vesztesége;
(9) a valós érték változásaiból származó nyereségek és veszteségek;
(10) pénzügyi költségek;
(11) befektetési nyereségek és veszteségek;
xii. halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek;
xiii. leltár;
(14) üzleti jellegű követelések;
(15) Működési kötelezettségek.
17. cikk A gazdálkodónak a megjegyzésekben a következő információkat kell közzétennie a leányvállalatok és egyéb üzleti egységek folyó időszakban történő felvásárlásáról vagy elidegenítéséről:
a) az az ár, amelyen az árut beszerezték vagy értékesítették;
b) a vételi vagy eladási ár készpénzben kifizetett része;
(3) Leányvállalatok és egyéb üzleti egységek által kapott készpénz megszerzése vagy elidegenítése;
(4) Leányvállalatok és egyéb üzleti egységek fő kategóriák szerint besorolt nem pénzbeli eszközeinek és kötelezettségeinek megszerzése vagy elidegenítése.
18. cikk A gazdálkodónak a megjegyzésekben közzé kell tennie azokat a főbb befektetési és finanszírozási tevékenységeket, amelyek nem járnak pénzbevételekkel és -ráfordításokkal a tárgyidőszakban, de befolyásolják a gazdálkodó pénzügyi helyzetét, vagy a jövőben befolyásolhatják a gazdálkodó cash flow-ját.
19. cikk A gazdálkodónak a megjegyzésekben közzé kell tennie a pénzeszközökkel és pénzeszköz-egyenértékesekkel kapcsolatos következő információkat:
a) a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele, valamint a mérlegben szereplő megfelelő összegek.
b) a gazdálkodó birtokában lévő, de az anyavállalat vagy a csoporton belüli más leányvállalatok által fel nem használt nagy mennyiségű pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek. |
|
