| [Látogató (120.204.*.*)]válaszok [Kínai ] | Idő :2021-10-21 | A vállalati számviteli standardok bevételi költségének egyeztetésének elve
Az egyező elv azt jelenti, hogy az elszámolási időszak vagy számviteli tárgy által szerzett jövedelemnek meg kell egyeznie az e jövedelem megszerzéséhez felmerült költségekkel és költségekkel az elszámolási időszak és a számvitel során elért nettó nyereség vagy veszteség helyes kiszámítása érdekében. A megfelelő elv fontos számviteli elv a profit episzomikus elszámolás fogalma szerint. Az úgynevezett nyereségmegjelenítés megköveteli a számviteli döntéshozóktól, hogy a számviteli rendszer kialakítása során figyelembe vegyék az egyes típusú tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek és kiadások közvetlen elismerését és mérését. A nyereségtáblázatban a mérleg csak arra szolgál, hogy a közbenső közvetítőt ésszerű jövedelemméréssel erősítse meg, és az eredménykimutatás kapcsoltává váljon. A költség a biztosítótársaságok biztosítási termék értékesítése során felmerülő különböző költségekre vonatkozik..A költség a biztosítótársaságok által az értékesítési politikák és szolgáltatások nyújtásának napi tevékenységeihez okozott gazdasági előnyök kiáramlására utal. Látható, hogy a biztosítási költség a biztosítási termékeken vagy biztosítási típusokon alapul, mint gyűjtőobjektum, és a biztosítási költség az elszámolási időszak beszedési tárgya, a költség az tárgyiasított költség...
Mint korábban említettük, a nem-életbiztosítási társaságok díjbevétele csak a folyó időszakban realizált jövedelem, miután a folyó időszakhoz nem tartozó jövedelmet a "le nem járt felelősségi tartalékot" a "bruttó díjbevételre" (vagy "megszerzett díjra") kell kitermelni, és "bruttó díjbevételként" kell lennie, és ennek alapján be kell gyűjtenie a költségeket és össze kell egyeztetnie a költségeket.
A nem-életbiztosítási biztosítótársaságok jegyzési nyereség képlete:
Jegyzési nyereség - Prémium jövedelem - Kompenzációs költség - Költségek viszontbiztosítása - Értékesítési költségek - Általános költségek (Formula 1)
Ezek között szerepel az értékesítési költség, a forgalmi adó és a pótdíj, a jegyzési díj, a biztosítási garanciaalap és az amortizált albiztosítási díj, a jegyzési költség a kiállítási költségből és az értékesítési személyzet teljesítménybéréből áll.
Az értékesítési költségek lényegében a biztosítótársaságok által a biztosítási szerződések aláírása vagy megújítása során felmerült biztosítási szerződésekhez kapcsolódó közvetlen költségek, amelyek egyenértékűek az új számviteli standardokban meghatározott kötvényszerzési költségekkel.
A biztosítási beszerzési költségek esetében az új számviteli standardok előírják, hogy azok szerepelnek a jelenlegi eredményben, a nem-életbiztosítási társaságban az ilyen kezelés továbbra is működött, és a jegyzési nyereség egyenletes növekedése alapvetően helyes.
A gyors üzleti növekedés és a korai indítás idején azonban a nyereség az üzleti volumen gyors növekedésével meredek csökkenéssel szembesül, amikor az üzleti volumen növekedése jelentősen csökkent vagy csökkent, a nyereség jelentősen nőtt. A legjellemzőbb példa a 2007-es vitatott, határokon átnyúló kockázatvesztési kérdés:
A hazai számviteli standardok elszámolása szerint az erős biztosítási összefoglaló könyvveszteség cseréjéről szóló pénzügyi jelentések első éve 3,9 milliárd jüan, de a kis nyereséget figyelembe tartó nemzetközi számviteli standardok szerint.
A vállalati számviteli standardok bevételi költségének egyeztetésének elve
Ennek oka a szakpolitikai beszerzés költséghatékony feldolgozása, a prémium jövedelemhez kapcsolódó értékesítési költségeket mind időszaki költségként használják a folyó évi nyereség csökkentésére, míg a tárgyévi nyereség forrásaként a prémiumjövedelmet úgy számítják ki, hogy a fel nem fel nem használt prémiumot 1/365-kel levonják, ami a jövedelem és a költség eltérésének problémáját okozza.
A politika költségszerzésének számviteli politikája nem felel meg a költségmegfelelés elvének, és nem tud megfelelő számviteli információkat szolgáltatni, így befolyásolja az üzemeltető vagy a befektető döntését. Ez azért van, mert az üzlet egyenlőtlen elosztása hatással van a nyereségre:
Amikor a biztosítási üzletág kezdési dátuma az év második felében koncentrálódik, a "bruttó díjbevétel" korlátozott hozzájárulása miatt nem tudja támogatni a magasabb biztosítási beszerzési költségeket, ami az év első felében üzleti egységeket okozhat, függetlenül a költségbővítési üzletágtól, függetlenül az üzleti minőségtől, minden korlátfejlesztés, ami az üzleti magatartás megválasztását figyelmen kívül hagyja az érték létrehozását.
Az Egyesült Államok pénzügyi számviteli standardok 60. számú hirdetményének 28. bekezdése a következőképpen határozza meg:
A kötvényszerzési költségek olyan jutalékok és egyéb költségek (pl. bérek és a kötvénytulajdonosok orvosi vizsgálati díjai), amelyek eredetileg új és megújított politikák megszerzéséhez kapcsolódnak.
A szakpolitikai beszerzés költségeinek megerősítésének meg kell egyeznie a vonatkozó előnyökkel. A szabályzat aláírásakor a költségeszközöket úgy kapjuk meg, hogy a halasztott politikát a kapcsolódó díjak összegén rögzítik, és mivel a teljes szakpolitikai futamidő lejár, a nem realizált prémiumjövedelmet fokozatosan szerzik meg, és a DPAC-eszközöket ráfordításként amortizálják.
Összefoglalva, a szerző úgy gondolja, hogy a politikai beszerzési költséget (értékesítési költséget) tőkésíteni kell, megfelelve a megfelelő megszerzett prémiumnak. Íme, hogyan:
Az aktuális szakpolitikai beszerzési költséget a folyó "megkeresett bruttó prémium" és a "be nem fedezett prémium" között osztják el, és a folyó időszak "be nem fedezett prémium" szakpolitikai beszerzési költsége a következő időszakra a "szakpolitikai beszerzési költség amortizációs" számlába (eszközosztály-számla) szerepel, és a folyó időszakban a folyó időszakban megszerzett, a folyó időszakban megszerzett, nem bizonyított prémiummal rendelkező politika szakpolitikai beszerzési költsége szerepel.
A kötvény beszerzési költségének beszedését és amortizációját a biztosítás típusa szerint kell kiszámítani.
A képlet a következő:
A gazdaságpolitikai beszerzési költségek amortizációja a tárgyévre - A tárgyév szakpolitikai beszerzési költségei× Az tárgyévi díjbevételben szerzett bruttó díj / Folyó évi díjbevétel (Formula 2)
Az előző évi, fel nem jegyezhető politika akvizíciós költségeinek amortizációja idén - Az előző évi, legmúlozatlan biztosítási beszerzési költség vége× az előző évi fel nem jegyezhető prémium, amelyet az előző évben/ az előző évben fel nem jegyezhető prémium egyenlegben (Formula 3)
A gazdaságpolitikai beszerzési költségek amortizációja a folyó évre - A gazdaságpolitikai beszerzési költségek amortizációja a folyó évre és a legalább politikai beszerzési költségek amortizációja az előző évre (Formula 4)
Policy Acquisition Cost End Number - Policy Acquisition Cost for the Current Year - Previous Year's Unamosted Policy Acquisition Cost Tavaly - Policy Acquisition Cost Amortization for the Year (Formula 5)
A reinsertion üzletág költségszámítása magában foglalja a költségek keresztre vonatkozó amortizációját is.
A viszontbiztosítási üzletág bekövetkezésekor a biztosítótársaságnak meg kell fizetnie a viszontbiztosítónak a díj felosztására vonatkozó díj megfizetését, ugyanakkor a viszontbiztosítási szerződés szerinti megállapodás szerint a viszontbiztosítási díj és az albiztosítási díjak egy bizonyos hányadára (a díjak felosztása alapján), az úgynevezett "amortizált albiztosítási költségekre".
A biztosítási szerzési költségek, díjak és kiadások, forgalmi adó és kiegészítő biztosítási védelmi alapok , jegyzési költségek - amortizált albiztosítási költségek ( Formula 6 )
A nem-életbiztosítási társaságok eredménykimutatásából kiderül, hogy a költségkategóriában felmerülő adminisztratív költségek mellett a biztosítási értékesítéssel kapcsolatos egyéb költségeket, azaz a kötvényszerzési költségeket a különböző időszakok költségeihez kell kötni a megfelelő megszerzett díjakkal. |
|
