Látogató (41.13.*.*)[Logikai nyelven ] Kategória :[Tudomány][Más]
Azt kell válaszolni [Látogató (18.218.*.*) | Bejelentkezés ]
Minden válaszok [ 2 ]
[Látogató (112.0.*.*)]válaszok [Kínai ]
Idő :2022-05-25
A multiplikátorhatás előfordulásának alapja vagy előfeltétele az ütközési ionizáció. Félvezetők vagy szigetelők a nagy elektromos mező akcióban, ahol a hordozó felgyorsítja a mozgást, hogy energiát szerezzen (termikus hordozóvá váljon), amikor a hordozóenergia (kinetikus energia) nagyobb, mint a sáv résszélessége (valójában nagyobbnak kell lennie, mint a sávrés szélességének 1,5-szerese), és ütközik a valence kötés elektronjaival (azaz a valence elektronnal), belső gerjesztést okozhat - elektron-lyukpárt hozhat létre, ami az ütközés ionizációs hatása. Az ütközési ionizáció erősségét α az ionizációs sebesség (vagy ionizációs együttható) jellemzi, amely a hordozó által termelt elektron-lyuk párok száma, amikor egy erős elektromos mező hatására egy egységtávolságon halad át..Az ionizációs sebesség szorosan kapcsolódik az elektromos mezőhöz és a sávszélességhez: exponenciálisan növekszik az elektromos mező fejlesztésével, és exponenciálisan csökken a tiltott sávszélesség növekedésével... Alkalmazási példák
A multiplikátorhatást széles körben használják a gyakorlatban. A lavina fotodiódák például a multiplikátorhatást használják a gyenge fényjelek felerősítésére. Egy másik példa, az IMPATT dióda is használja a multiplikátor hatása eléréséhez mikrohullámú oszcilláció és felerősítés.
[Látogató (112.0.*.*)]válaszok [Kínai ]
Idő :2022-05-25
A szorzási hatás azonnali előnyei
A szorzóhatást nem lehet mereven beállítani, különben egy centiméter töredékében elveszik, és a különbség több ezer mérföld.
2001-ben az Egyesült Államokat elszenvedték a szeptember 11-i terrortámadások, és két épület megsemmisült. Míg az amerikaiak frusztráltak voltak, néhány írástudatlan közgazdász kiugrott, és nevetséges megjegyzést tett arra, hogy a terrortámadás nagy előnyökkel járna az amerikai gazdaság számára. Indoklásuk szerint az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa 40 milliárd dolláros sürgősségi költségvetést hagyott jóvá, amely létrehozta a kereslet és a bevételek első körét, amely várhatóan egy éven belül hatályba lép. A kiadások növekedése továbbra is megteremti a kereslet következő fordulóját. A közgazdászok számításai szerint 2001-ben, amikor az amerikai gazdaság lassú volt, ez a 40 milliárd dolláros kiadásnövekedés végül 100 milliárd dollárral növelheti a bruttó nemzeti terméket. Egy olyan időszakban, amikor a gazdaság már lassú, a költségvetési kiadások növekedése egy lövés a karjába.
Ha két épület elvesztése elősegítheti a nemzetgazdaság fejlődését, miért nem robbantanak fel maguk az amerikaiak több épületet, miért bajlódnak a terroristákkal? Mások a multiplikátor elve alapján az ellenkező következtetésre jutottak. Mivel a multiplikátor elve felerősítheti az előnyöket és a hátrányokat, ezek az épületek nagyon értékesek, és a bent lévő halott és sérült elit megfizethetetlen, így az amerikai gazdaság fokozatosan csökken, és ördögi körbe kerül.
Kiderült azonban, hogy az amerikai gazdaság nem nőtt ugrásszerűen 9/11 után, és nem is bukott meg. Mindkét következtetés téves? Vagy a multiplikátor hatás rossz? Valójában a probléma az, hogy a társadalmi-gazdasági életben nemcsak egy "multiplikátorhatás" van, hanem számtalan fajta. Nem arról van szó, hogy a "multiplikátor hatás" nem létezik, hanem arról, hogy nem lehet csak egy "multiplikátorhatást" bámulni. Tudd, hogy számtalan "multiplikátorhatás" kioltja egymást, taszítja egymást, és az eredmények kiszámíthatatlanok lesznek.
版权申明 | 隐私权政策 | Szerzői jog @2018 A világ enciklopédikus tudás
