[Látogató (112.21.*.*)]válaszok [Kínai ] | Idő :2022-01-04 | Az 1980-as években a Nyugat társadalomtörténete, kultúrtörténete és globális történelme következett, amely többé-kevésbé hatással volt a kínai történetírásra. Ennek megfelelően a kínai történetírás is tanult egymás erősségeiből, és kiegészítette egymás gyengeségeit ebben a folyamatban, megfelelve a kihívásoknak és törekedve a saját tökéletességének elérésére. Ugyanakkor a kínai történészek szubjektív tudatossága is növekszik a Kína és a Nyugat közötti gyakori kölcsönhatások helyzetében, és a Kínán alapuló és inkluzív történetírás új formájának építése sürgetőbb feladattá vált a tudósok ezen generációja számára. A kínai világtörténész tudósok hosszú ideig küldetésüknek tekintik a külföldi történelem és a történelmi tapasztalatok tanulmányozását, és hatékony híddá váltak a kínai és a nyugati történetírás között. Kínából a Nyugatot, nyugatról Kínát is láthatják, így a főülés és a vendég kettős perspektívája is van, és megtapasztalhatják a Kína és a Nyugat, az új és a régi közötti feszültséget és ütközést is. A kínai világtörténészek különleges helyzete elméletben és gyakorlatban is befelé fordulóvá teszi őket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a kínai történetírás folytatásának előmozdításában a hagyománytól napjainkig, a helyitől a globálisig. Történelmileg a kínai történetírásnak mindig is megvolt a konnotációja és temperamentuma, hogy magába szívja mindenki erősségeit és a szépség szépségét. Ahogy a hagyományos történetírás és a modern történetírás között nincs helyettesítő kapcsolat, úgy a kínai történetírás és a nyugati történetírás között is jó kiegészítő kapcsolatnak kell lennie. Úgy gondolják, hogy a kínai történészek a régit és az újat szentírásként, a Keletet és a Nyugatot pedig a szövésnek vehetik, és csodálatosabb képet szőhetnek a kínai történetírásról. Nemcsak a történelem tudományágának belső fejlődési kontextusából kell megérteni az új történetírás megjelenését és fejlődését, hanem figyelmet kell fordítanunk a történetírás és a társadalomtudomány kölcsönhatására, sőt bizonyos nemzetközi trendek és trendek hatására is, és az új történetírást a fegyelemen belüli és kívüli kihívásokra adott válasznak kell tekintenünk. E tekintetben különösen reprezentatív a Németország és Franciaország közötti 1900 körüli történelmi módszertani vita, az antropológia és a nyelvészet hatása a 20. század közepe óta, valamint a globális történelem és a transznacionális történelem jelenlegi tendenciái. |
|