[Látogató (58.214.*.*)]válaszok [Kínai ] | Idő :2020-11-17 | 1689 első néhány hónapja valójában Anglia túlélésének ősze volt. Kívül Franciaországban háború volt, belül Írország elvesztése és Skócia újbóli felszakadása, és belső és külső gondok keveredtek. Ez a kritikus helyzet arra kényszerítette a whig-eket, hogy működjenek együtt a torykkal az ország válságból való kilábalása érdekében. Eleinte a toryk ragaszkodtak az örökös trónrendszerhez, azt állítva, hogy James marad a király, Vilmos pedig csak a régens, vagy felesége a királyi vérű Mária lesz a király, de ebben az időben kompromisszumokat kellett kötniük, és megegyeztek abban, hogy Vilmos és Mária lesz az államfő. William pedig a végrehajtási jog gyakorlója. 1689 elején Londonban a felső és az alsó ház külön ülését tartották. Némi megbeszélés után az ülésen úgy döntöttek, hogy meghívják Williamet és Maryt, hogy együtt irányítsák Nagy-Britanniát, és egyúttal előterjesszék az utóbbi számára a "jognyilatkozatot". A nyilatkozat ragaszkodott a "valódi, ősi és vitathatatlan jogokhoz", amelyeket az embereknek élvezniük kell, ideértve azt is, hogy képtelenek bármelyik törvény érvényességét hatályon kívül helyezni vagy megszüntetni a parlament beleegyezése nélkül, nincs adózás a parlament beleegyezése nélkül, és nem lehet állandó hadsereget létrehozni a parlament beleegyezése nélkül. Az embereknek meg kell élniük a parlamenti képviselők megválasztásának szabadságát, a parlament pedig élvezi a viták szabadságát. Ezt a nyilatkozatot formális törvényként fogadta el a Parlament 1689 decemberében, a "Bill of Rights" -ot. William és Mary elfogadta a fenti kérést, és Anglia királyává és királynőjévé váltak. Ugyanebben az évben e forradalmi-vallási kérdések fontos ügyének megoldása érdekében elfogadták a „tolerancia törvényt”, amely megoldotta a katolikus egyház és az anglikán vallási szekta közötti ellentmondást. Noha a korlátozások és korlátozások továbbra is fennállnak, és az ellentmondás alapvetően nem oldódott meg, a "tolerancia törvény" valóban tehetetlen lépés volt az akkori ellentmondás enyhítésére. A vallási tolerancia szelleme szélesebb hatással van a későbbi generációkra.
A fent említett 1688 és 1689 közötti eseményeket a brit történészek "Dicsőséges Forradalomnak" nevezték. E változás után az alkotmányos monarchia elve fokozatosan kialakult Nagy-Britannia politikai életében. |
|